A változatos, zegzugos, burjánzó környezet már önmagában is kalandra buzdít, de a rendezett területet is tudjuk úgy alakítani, hogy a kölykök sötétedésig be se akarják dugni az orrukat a lakásba. Most szaladjunk csak végig gyorsan képzeletben a lehetőségek végtelen tárházán: kis növénykert, homokozó, építkezéshez és barkácsoláshoz alkalmas anyagok, föld, agyag, botok, deszkák, cölöpök, kisház, bunker, indián sátor, trambulin, focikapu, fatörzsek egyensúlyozáshoz, csúszda, pancsoló és medence. Az összegyűjtött kis kövekre és kavicsokra lehet festeni ecsettel és vízfestékkel, és ezek akár szép szoborrá is formázhatók utána. Nincs olyan kacat vagy lim-lom, amiből a gyerekek ne tudnának valami izgalmasat építeni. De van egy dolog, amiért kivétel nélkül minden csemete rajong: ez pedig a hinta és a repülés.

Hinta-palinta – hétmérföldes kiscsizma

Először is azt kell kitalálnunk, hogy hova szereljük fel a hintát. Ha vannak gyümölcs- vagy egyéb fák a kertben, máris nyert ügyünk van, ha nincsenek, akkor egy fa tartóoszlopot készíteni sem akkora őrdöngösség, hiszen rengeteg leírást lehet hozzá találni a világhálón is. Az egyetlen dolog, amit biztosan be kell szereznünk, az a strapabíró hintakampó. A legfőbb szempont az, hogy a hinta biztonságos alapra legyen felszerelve. Innentől kezdve választhatunk fa vagy műanyag ülőkét, tányérosat vagy akár háromülésest, fészekhintát, gumiabroncsot, raklapot és erős vászonanyagot is attól függően, hogy belevágunk-e az otthoni barkácsolásba. Az ülőke lóghat kötélen, láncon, dróton, műanyagon, a lényeg, hogy az anyag ellenálló legyen az időjárás viszontagságaival szemben. A kicsiknek érdemes olyan ülőkét választani, ami körbefogja őket, hogy ne tudjanak kiesni belőle. Van itt még két dolog, amit még az elején érdemes figyelembe venni: az egyik, hogy legyen elég hely a lökéshez, a másik pedig hogy puhább talaj vegye körül a hintát, gyep, homok vagy akár gumi talaj. Kész is van a nagy mű, az alkotó pihen, és örömmel nézi, ahogy vidám kacagás és dalolás közepette a lurkók az égig repülnek.